Ahogyan a film, most egy hang idézi fel bennem az újabb lebegést. A múlt úszik el előttem, pillanatok, ahogyan a néni hangja vidáman oldódik a fiatalokkal. Fátyolos a szemem; a képek, mintha maiak volnának, a hangom elcsuklana talán, ha volna mit mondanom. A hangnak súlya is van.

Péntek. 

Vajon a péntekek üzenete ez? Hiszen már második alkalommal találkozom egy hanggal, amely a valaha-volt engem idéz. Amikor érkezni véltem magam. Ám utam kanyargósabb és hosszabb, mint azokon a pontokon gondoltam.

Emlékszem a rajzaimra. Vulkán voltam, hol láva folyt, manapság könny csorog patakokban, talán már medret is ásott magának. Tűzből víz. Végletek. 

 https://youtu.be/QhIMx-CTk0s

Megosztás a facebookon