A hétvégén meglátogattam a szüleimet. Vasárnap, elhagyatott buszmegálló a telepen. Időben érkezem.
Egy napszemüveges srác rámköszön. - Te is a szentesi buszra vársz? Mire én: - Igen, még van időnk. Lehuppanok a padra, ő hátrébb dohányzik, én élvezem a napsütést és a telefonommal bíbelődök. Ő az időjárásról beszélget. Időbe telt, mire rájöttem, hogy velem. Látszik a bizonytalanság. A buszra tereli a szót, meg hogy majd Pest felé. Jelzem, hogy én is. Fel sem szálltunk még, útbaigazítást kér a ferihegyi reptér felé. (Azt pont vágom, Vecsés felé van. 200E a KöKitől.). A buszon mellém ül, hogy magyarázzam el. Fekete nadrág, akkor még nem sejtettem, hogy ünneplős, laza széldzseki, sebes kezek. Alig tudok nem rákérdezni. Telik az idő, már a taxis lehetőségeket is kiveséztük. - Persze, a Főtaxit ajánlom, mert abban sok az egyforma szám, megbízhatók. (Hogy honnan tudom? Éppen onnan.) Hirtelen bemutatkozik, kézfogásom erőtlen, pedig csak a sebeket kerülöm. Furák. Beszélgetünk tovább. Általános iskolás kora óra nem járt a fővárosban, most 41. A barátnőjéért megy, kapott vízumot. A lány orosz. Neten ismerkednek hónapok óta, még nem találkoztak. Egy bútorboltban eladó - ha jól fordította a gép, merthogy angolul ír a lány, a fiú magyarul, a közös nyelv a szótárban lapul. Rávilágítok, hogy ez bátor, bár akkor még nem tudom, hogy rögtön 3 hónapig marad. Kívánok sok sikert.
Beért a busz, a srác még keresi a társaságom, aztán rágyújt egy cigire, Pestig úgysem lehet majd, jegyzi meg. Közben bent áll egy másik, nekem fel sem tűnt, hogy gyorsjárat, csak amikor leugrott róla a sofőr. Megvárom, egy próbát megér. Tényleg az. A fiú sehol, nem szólhatok neki, hogy ezzel is eljut. Valahogy nem is bánom, mindenem keresztben volt mellette, mintha csak egy vámpír lenne. A buszon előveszem a kézfertőtlenítőt és azon gondolkozom, hogy szöktessem meg a lányt, ha más fogadja majd, mint amit a levelek alapján remélt...

"- Milyen véget szeretnél? Pozitívat vagy igazat?

 - Pozitívat. De nem ragaszkodom hozzá, hogyha nem Igaz."

(Senki se mer egyedül élni)

Billen a mérleg.

Gyere bújj, simulok, simogass,

Veszítsünk el teret vagy időt!

Lehetetlent kérek? Róka vagy talán?

Hagy legyek én a (kis)herceg-NŐ-d!

... vajon mit mondanának?

Az elmúlt időszakban több (számomra kedves) cipőm talpa levált. Kezdem azt hinni, üzenetük van számomra, így elgondolkodtam:

- a felsőrész és a talp milyen viszonyban állnak egymással?
- miért akar az egyik menni, a másik maradni?
- elég rugalmasak?
- összeillenek?
- mi az oka az eltávolodásnak?
- javítható a probléma?
- hányszor javítható? a javítás mennyire hoz tartós változást?
- elég jó a cipő?
- nincs túlterhelve a talp? túl nagy lenne a nyomás, amely ránehezedik?
- netán a felsőrész szeretne nagyobb szabadsághoz jutni?
- egymás nélkül tudnak hasznosulni?

...

biztos 

biztos pont ?

biztos holtpont

biztos holt .

holtbiztos  

.